Hol is dőlnek el a dolgok?
Mikor választunk?
Hiszen úgy hisszük, nem véletlen dolga, hogy kivé, mivé leszünk – ez a lélek miért éppen ezt a testet választotta ki lakhelyül…
A szándék, mely döntött, valahol a mélyben rejlik. Nyomára vezet, ha meghallod testet hangját, értőn figyelve fordítod le beszédét.
S vajon meg tudjuk becsülni? Gondos, jó gazdái leszünk, ápolgatjuk, szeretjük?
A test nem hazudik…ismered a mondást.
Igen. Bízhatsz benne.
Jelez.
Mindig időben.
Mindig a megfelelő erősséggel.
Mindig fokozatosan.
Először csak egy gyenge kis nyilallás, kóbor fájdalom, tompa nyomás. Ha nem figyelsz, elhessegeted, újra szól. Most már erősebben.
Milyen nehéz figyelni rá. Hiszen azt tanultuk, hogy kopik, az a dolga. S önző az, aki dédelgeti, önös az, aki értékeli önmagát.
A test öregszik, fárad, reméljük, kitart velünk míg itt vagyunk – jól szolgál bennünket.
Pedig még egy köszönetet sem kap. Este, a hosszú, nehéz nap után, megállva egy pillanatra, mondd el neki, hogy milyen jó, hogy veled van, s köszönd meg fáradtságát, kitartását. Dicsérd meg szépségét, értékeld egyediségét. S hogyan tanít a test, melyet kiválasztottunk magunknak erre az életre, hogyan figyelmeztet?
S a test, melyen lelket fog körül, ölel magába?
Miért jött ez a lélek, a kiválasztó, és honnan érkezett? Meddig marad? Mitől függ vajon, ki dönti el? A lélek, avagy a test?
A test és a lélek dolgaival foglalkozunk májusi Konferenciánkon, értő szakértők segítségével kapukat nyitunk újra, s rápillantunk a titokra.
dr Varju Márta