Gondolkodtatok-e azon, kinek az életében mekkora súllyal bír az a 3 év, amit karanténban töltött a világ? Minap tűnődtem rajta, amint beszélgettem szülőkkel gyermekükről, arról, milyen változást tapasztalnak nála a COVID-bezártság óta.Segítő szakmában dolgozók megerősíthetnek abban, hogy az elveszett, pánikos, szorongó gyerekek száma ugrásszerűen megnőtt. A változás szinte minden gyermeknél érzékelhető. A reakció – bár […]

Hideg van kinn, december. Természetes, mégis szokatlan. Emlékszem, gyermekkoromban nem volt ritka a mínusz 20 fok sem, méteres hórakás borított be mindent. És most, annyira nehezünkre esik ez a nullát felülről megközelítő hő(???)mérséklet? Pláne, ha mínuszba megy át, mintha csontig hatoló zimankó lenne.Kisebb a tűrőképességünk? Elkényeztetett bennünket az időjárás alakulása? Biztosan ott van mindkettő, és […]

Mi vár ránk?Azt hittük, már nagy meglepetés nem jöhet az életünkbe, és mégis, mennyi minden.Ebben a lapszámunkban – anélkül, hogy egyeztettünk volna erről -, legtöbb szerzőnk a hagyományokról, a generációs örökségről, a közösségek teremtő és formáló erejének szükségességéről írt. Mintha egyetlen írásfolyamba csatlakozna mondanivalónk.Meglepően láttam, olvastam a beérkező írásokat, és megerősített abban, hogy a Világukban […]

Forr a Világ. Változások, nem látott, mindeddig meg nem élt helyzetek.Felbolydult életek.A legfontosabb, hogy legyen szilárd bennünk, belül, mindaz, amit létrehoztunk életünkben magunkból, magunkban.Azok az értékek, kincsek, amelyek gyönggyé váltak, bármilyen negatív energia került is be terünkbe a külvilágból.Ott van belül igazi énünk, a hozott, generációk során egymásnak átadott tudás. És erre a szilárd bázisra […]

Volt olyan, hogy azon dolgoztunk, hogy rutinosak legyünk. Azt gondoltuk ez lehet a siker záloga, titka. Megvoltak a sínek, mellette az állomások, tudtuk – „úgy tudtuk”-, ha elindulunk a sínek mentén, biztosan célba érünk.Büszkék voltunk, ha rutinosnak tűntünk, igen – ez aztán a profizmus -, hallottuk a dicsérő szavakat. Tartásunk stabil, mégis laza, igen, így […]

Egyre inkább előtérbe kerül a komfortzónánk, illetve, az abból való kilépés szükségessége. Ami megszokott, ami régi, már nem nyújt számunkra biztonságot. S nem is arról van szó, hogy személyiségfejlődésünk érdekében, avagy spirituális okból kellene határainkat feszegetnünk. Nem, a határok feszegetnek bennünket, egyre kényelmetlenebb a létezés megszokott tere, mintha egy régi, szűk ruhát erőltettünk volna magunkra, […]

Nem a félelem, nem a szorongás, nem a korlátok és a szabályok, nem az egymás ellen feszülő szekértáborok – hanem mindez együtt. Egymásra épülve, egymást erősítve, bőrünk alá szivárogva – lassan, de kitartóan rombolva.

2009 decemberében indultunk, s bár minden második hónapban jelenik meg Magazinunk, ez mégis folyamatos munkát igényel – sok-sok energia, pénz, szellemi és érzel- mi ráfordítás. … és, szívünk és lelkünk… Kié is? Mindenkié, aki szerzőként megtisztel bennünket gondolataival; ideadta verseit, hogy köz-zé tegyük; képeit, hogy megörvendeztessenek minket. Köszönet a Pauker Nyomda munkatársainak, akik csodálatos formába […]

…tenni, venni, intézni, elmenni, visszajönni, feltenni, levenni, kitenni, bevenni? kapkodva próbálunk teljesíteni mindent, ami ott van a listán, melyet valahol belül vezetünk.

Gondolkodó ember számára már közhelynek számít, hogy szinte pillanatról-pillanatra, döntéseink által igazítva, új-és-új irányba kanyarodik az életünk. Minden változás, minden választás más irányba állít. Fogantatásunk pillanatától – tetszés szerint akár születésünk idejére is módosítható ez a dátum -, szinte végtelen életlehetőség áll előttünk.