Gondolkodó ember számára már közhelynek számít, hogy szinte pillanatról-pillanatra, döntéseink által igazítva, új-és-új irányba kanyarodik az életünk. Minden változás, minden választás más irányba állít. Fogantatásunk pillanatától – tetszés szerint akár születésünk idejére is módosítható ez a dátum -, szinte végtelen életlehetőség áll előttünk.

Minden döntés egy keresztút, egy útelágazás, s ott csengenek fülünkben Vörösmarty sorai:Gondolkodó ember számára már közhelynek számít, hogy szinte pillanatról-pillanatra, döntéseink által igazítva, új-és-új irányba kanyarodik az életünk. Minden változás, minden választás más irányba állít.

Fogantatásunk pillanatától – tetszés szerint akár születésünk idejére is módosítható ez a dátum -, szinte végtelen életlehetőség áll előttünk. Minden döntés egy keresztút, egy útelágazás, s ott csengenek fülünkben Vörösmarty sorai:„… sík mezőben hármas út,Jobbra, balra, szerte fut, A középső célra jut.”És, ugye, nem csak hármas, hanem sokszoros elágazás is lehet, ritka a jobbra-balra-középre irányuló döntési lehetőség (és, Isten ments a politikai felhangoktól!).

Ahogy említettem, minden elágazás egy újabb élet, mely semmiképpen nem vezethet oda, ahová egy másik döntés tenné. Elmélázhatunk azon, ha bármely esemény másként alakult volna, hol is lennénk? Milyen földrészen, országban, városban, kivel és miként? És vajon, milyen emberré váltunk volna? Hiszen minden életesemény, minden „rög” az úton, hozzánk tett valamit, avagy éppen letört belőlünk, s így váltunk azzá pontosan, akik most vagyunk. Szeretjük-e ezt az Énünket? Elégedettek vagyunk-e sorsunk alakulásával? Azzal lennénk-e, és ott, ahol, ha akkor – vagy akkor nem… És az, milyen lenne? Boldogabb? Nehezebb? Gazdagabb? Szegényebb? És az is Te lennél? Érdemes eltűnődni ezen. A múlton elvileg már nem tudunk változtatni, de azon igen, milyen életünk legyen a további felépítendő?  Képzeletben emelkedjünk magunk fölé, pillantsunk rá Életünk Térképére, és lássunk rá, hogy az a döntés, amit éppen most készülünk meghozni, melyik életünk felé visz bennünket? Kívánom, hogy Legboldogabb Életed legyen az, mely felé a következő lépést megteszed.

dr. Varju Márta alapító főszerkesztő